Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN)
Mi várható 2024-ben és 2025-ben?
Az Agrárminisztérium fontos bejelentést tett a gazdálkodók számára: a 2024-es évben az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) vezetésére és feltöltésére továbbra is az idei szabályok lesznek érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók számára elegendő lesz egyetlen alkalommal feltölteni a napló adatait. A 2025-ös év azonban jelentős változásokat hoz, hiszen január 1-jétől a naprakész vezetés válik kötelezővé. Az eGN nem csupán egy új adminisztratív eszköz, hanem a gazdálkodási adatok kezelésének alapvető pillére, amely a modern mezőgazdaságban nélkülözhetetlenné válik.
Az eGN szerepe a gazdálkodásban
Az eGN rendszere 2023-ban indult, és célja, hogy egyszerűbbé tegye a gazdálkodók adminisztrációját. Az elektronikus Gazdálkodási Napló integrálja a korábban különálló rendszereket, például az e-permetezési naplót, a Gazdálkodási Naplót és a nitrát adatlapot, így az összes fontos adat egy helyen érhető el. Ez az újítás lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók hatékonyabban kezeljék a támogatások lehívásához szükséges információkat, miközben megfelelnek az uniós és hazai előírásoknak.
A 2023-as tapasztalatok alapján a rendszer bevezetése pozitív fogadtatásra talált, ugyanakkor a gazdálkodók számára még időre van szükség, hogy megszokják az elektronikus adminisztrációs formát. Éppen ezért a 2024-es évben az átmeneti szabályok megmaradnak: az adatokat továbbra is lehet papír alapon vezetni, majd azokat egyszeri alkalommal, legkésőbb 2024. január 31-ig kell feltölteni a Nébih eGN felületére.
Mi változik 2025-től?
A 2025-ös év mérföldkő lesz az eGN rendszer történetében. Január 1-jétől minden gazdálkodónak naprakészen kell vezetnie az elektronikus Gazdálkodási Naplót. Ez azt jelenti, hogy az adatokat folyamatosan, az aktuális műveletekkel összhangban kell rögzíteni és feltölteni. Az átállás célja az, hogy az adminisztráció valós idejűvé váljon, megkönnyítve ezzel a hatóságok ellenőrzéseit és a gazdálkodók támogatási jogosultságának igazolását.
Az átállás kapcsán a Nébih kiemelte, hogy a 2024-es év során érdemes már az új rendszer szerint végezni az adatrögzítést, különösen a műveleti elemek használata terén. A korábbi kódtár elemei ugyanis 2025-től fokozatosan kivezetésre kerülnek, és csak az új, szűkített műveleti lista lesz elérhető. A Nébih arra kéri a gazdálkodókat, hogy már most az új elemeket válasszák, így elkerülhetők a jövőbeni problémák az adatfeldolgozás során.
Az eGN és az Egységes Kérelem kapcsolata
Az eGN egyik legfontosabb újítása az Egységes Kérelem (EK) adataival való szinkronizáció lehetősége. Az EK-ban szereplő táblák és jogcímek automatikusan átkerülhetnek az eGN-be, csökkentve ezzel az adatfelvitel során előforduló hibák számát. Ez különösen hasznos a gazdálkodók számára, hiszen a területméretek, helyadatok és jogcímek pontosítása néhány gombnyomással elvégezhető.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az új táblák, amelyek nem szerepelnek az EK-ban, nem igényelnek szinkronizációt. Ezeket manuálisan kell felvinni az eGN-be, figyelembe véve a jogcímeket és a hasznosításokat.
Segítség a gazdálkodóknak
A Nébih kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gazdálkodók minél zökkenőmentesebben álljanak át az eGN használatára. Az eGN felületén elérhetők részletes útmutatók, videós segédletek és válaszok a leggyakoribb kérdésekre. Az aktuális kódtár frissítése és az új műveleti elemek használata szintén részletesen dokumentált, hogy a gazdálkodók minden szükséges információhoz hozzáférjenek.
A jövő felé: Miért fontos az eGN?
Az eGN nem csupán egy új adminisztrációs eszköz, hanem a mezőgazdaság digitalizációjának alapvető eleme. Az elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók pontosabban és hatékonyabban kezeljék a termelési és támogatási adataikat, miközben csökkentik az adminisztrációs terheiket. Az átállás 2025-től új szintre emeli a gazdálkodási gyakorlatot, és biztosítja, hogy Magyarország megfeleljen az uniós előírásoknak.
Ahogy közeledik a 2025-ös év, a gazdálkodóknak érdemes felkészülniük a változásokra. Az eGN használata nemcsak a támogatásokhoz való hozzáférést könnyíti meg, hanem a gazdálkodók munkáját is hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi. Érdemes időben elkezdeni a felkészülést, hogy az átállás zökkenőmentes legyen, és a gazdálkodók minden előnyét ki tudják használni ennek az innovatív rendszernek.